Leírás
Második levelében Péter apostol attól a fenyegető veszélytől óvja a hívőket, hogy tévtanítók bukkanhatnak fel, akik vonzó tanokat hirdetnek. Ahhoz, hogy mindezekben a kísértésekben és csábításokban szilárdan meg tudjanak állni, szorgalmasan kell törekedniük arra, hogy növekedjenek a szentségben és az Úr ismeretében. Amikor Júdás néhány évvel később megírja a levelét, meg kell állapítania, hogy a hamis testvérek már behatoltak a gyülekezetbe. Nyomatékos és szenvedélyes felhívást intéz a hívőkhöz, hogy küzdjenek a hitért, amely egyszer és mindenkorra rájuk van bízva. Miközben fokozódik a homály és a tévelygés, a hívőknek világosságra van szükségük, hogy tovább haladhassanak útjukon. Ezért mind Péter, mind Júdás ószövetségi példákat hoznak, és utalnak a prófétai szóra, valamint az Úr és az apostolok tanítására. Mind a ketten jelzik, hogy az Úr ítéletre fog eljönni, és így sürgetik a testvéreket, hogy különüljenek el a hamis testvérek tanításától és cselekedeteitől. Komoly figyelmeztetésüket azzal zárják, hogy az olvasók tekintetét arra az Egyetlenre, a mi nagy Istenünkre és Megváltónkra irányítják, aki képes azokat, akiket szeret, hatalmával és kegyelmével megőrizni, és célba juttatni.
